Az emberi test nagy része folyadék, nem véletlenül, szükségünk van rá az egészséges működéshez. Mivel azonban folyamatos kapcsolatban vagyunk környezetünkkel, hatunk egymásra, a túl száraz levegő tőlünk is nedvességet von el.
Télen még a szobanövényeket is sűrűbben kell locsolni, hogy ki ne száradjanak, úgyhogy gondoljuk el ugyanez történik bőrünkkel, szemünkkel is a fűtött lakásban. Éppen ezért szerencsés, ha nincs ágyunk mellett pl. közvetlenül működő radiátor. Az enyém mellett van, de lecsavarom teljesen, a tetejére pedig párologtatót teszek, elég a messzebb lévő radiátor hatása, vagy nyitott ajtóval is lehet aludni, így kiegyenlítődik a hőmérséklet a lakásban, de alváshoz pár fokkal alacsonyabb hőmérséklet az egészséges, és a gyapjú paplan is sokat jelent. Nem árt, ha ivóvíz is van kéznél éjszaka.
Fűtési időszakban a relatív páratartalom lecsökkenhet a felére is lakásunkban. A száraz levegőt hidegebbnek érezzük, ezért sokan feljebb kapcsolják a fűtést, így a fűtési költség és a szén-dioxid kibocsátás is növekszik. Hogy mindezt megelőzzük, tarthatunk párásító növényeket lakásunkban. A csokorinda, a szobahárs, a vízipálma és a papirusznád pl. a felvett víz 98%-át is elpárologtatják. Használhatunk természetesen párologtató edényeket is, azonban a növények és a virágföld mikroorganizmusai megkötik a levegőben lévő káros anyagokat is. A csokorinda es a filodendron pl. lebontja a formaldehidet, a benzolt és a szén-monoxidot. Alkalmas még káros anyag lebontására a valódi aloé, a sárkányfa, a szobafutóka, a gerbera, a nyíllevél, a vitorlavirág, a rákvirág, a borostyán és a sanzaveria.
Tanácsos még télen pótolni a D vitamint, könnyen felszívódó olaj formában, többek között megelőzhető vele a ujjbegyek berepedezése.
